Szalvétatechnika kezdőknek 7. Lecke - repesztés technika kétfázisú repesztőlakkal

Ne hagyd ki az előző 6 részt sem, ha még nem olvastad:
Kezdő lépések
Alapozás
A rizspapír használata
Antikolás 1. rész
Antikolás 2.rész
Repesztés egyfázisú repesztőlakkal

7.Lecke
Kétfázisú repesztőlakk rendszerek


Az előző leckében az egyfázisú repesztőlakk alkalmazásáról volt szó. Azért mondjuk, hogy egyfázisú, mert csak egy lakkot használunk két festékréteg közé. 
kétfázisú repesztő első és második fázisból áll. Tehát két különböző lakkunk van, amit megfelelő sorrendben kell használni. Értelemszerűen először az 1-est, majd a 2-est.
6 féle repedést tudunk előidézni:
  • finomvonalas
  • klasszikus
  • mikro
  • random
  • opál
  • velúr
Most az első négyet hasonlítom össze, mert leginkább ezeket használjuk a szalvétatechnikánál. És szokás szerint készítek egy szépséget is közben, hogy lássátok hogyan használjuk a gyakorlatban.



A húsvétolásból kimaradt fa alapjaimon mutatom meg a különböző repesztőket. Mindegyik kapott egy réteg alapot, - most konkrétan fehér színű matt festéket - és egy réteg matt dekupázs ragasztólakkot. Mert az üveg kivételével mindig a dekupázst követi a repesztés. Nem sajnáltam az anyagot sehol, hogy jól láthatóak legyenek majd a repedések. Természetesen nem szükséges ennyi lakkot felvinni majd, ha valamit alkottok, de ebből következik, hogy minél több anyaggal dolgoztok, annál szélesebbek és mélyebbek lesznek a kialakult repedések a végén. A hibalehetőségeket is megpróbálom leírni, mutatni.

Finomvonalas repesztőlakk

(Fineline crackle varnish) 

Ez a legtöbbet használt, és talán a legtöbb kérdést felvető repesztő.
Repedezett porcelánra hasonlító, hajszálvékony vonalakat tudunk előidézni vele. Nem szárad vízállóra, tehát a végén oldószeres lakkal kell kezelnünk a felületet.
A befejező lakkot nem tudjuk kimosni vízzel az ecsetből, ezért még oldószerre is szükségünk lesz az ecset tisztításához.


Az 1. fázis fehér, sűrűbb anyag. Én ecsettel vittem fel a felületre. Függőleges iránnyal dolgoztam. Mindig hagyjuk magától megszáradni. Ez a hőmérséklettől függően 1-3 óra. 

A 2. fázis folyékony, barnás folyadék. Nem szárad színtelenre, tehát az elkészült tárgy is kicsit barnás lesz.

A második fázist mindig az ujjammal viszem fel a felületre. Elég könnyen elterül a lakk, sőt. Sokszor kell letörölni a felesleget, mert le tud mászni a felületről.
Karácsonyi gömböknél, húsvéti tojásoknál folyamatos figyelmet igényel, mert lefolyik és alul szép kis csepp alakul ki. Ezt már száradás után nemigen szedjük le. Itt én kicsit rászárítok hajszárítóval, langyos levegővel és nem túl sokáig. De csak a gömbölyű felületeknél alkalmazom, különben hagyom megszáradni magától. Általában lekenem, és megy egy éjszakára a kamrába. Ugyanis a hőmérséklet is befolyásolja a repedések milyenségét. Ha hajszárítózom, akkor sűrűbb repedések keletkeznek, ha hagyom ”hűlni”, akkor sokkal ritkább, nagyobb lesz a rajzolat. Persze a hűvösön sokkal később kezd el repedezni, de nem kell megijedni, meg fog repedni.
Amikor készítettem ezt a leírást, egyszerre vittem fel a repesztőket, egyszerre tettem ki őket a kamrába, mégis a finomvonalas volt az, ami a legkésőbb kezdett repedezni.
Nézzétek csak, fotóztam fázisképet:




Mind egyszerre készült. Már este lett, ezért a vaku. Már javában produkáltak a repesztők, de finomvonalas kisasszony el sem kezdte…
Ilyenkor szoktak kétségbe esni, hogy nem sikerült a repesztés. Nem kell! Meg fog repedni, csak várat még magára. Ha esetleg nincs időd várakozni, nyugodtan hajszárítózd meg a 2. fázist, de akkor csak nagyon kevés ideig, mert gyorsan felaprózódik a lakk.

Ezután jön az antikoló paszta. Általában az umbra színűt használjuk. De ha finomabb látványra vágysz, vagy sötétebb a szalvétád, használhatod pl. a fehéret is. De létezik bronz, arany, ezüst színekben is.
Én a pasztát is kézzel dolgozom el, de használhatsz szöszmentes puha rongyot is a felvitelhez.
Én amit lehet kézzel végzek... mégiscsak kézműves technika. :)

A felesleget vissza kell törölni a felületről. Csak a repedésekben maradjon a pasztából. Ezt terpentinnel a legegyszerűbb, de használhatsz átlátszó viaszpasztát is.

Ilyen lesz a rajzolata. A közepébe én nyúltam bele mikor fotóztam félig száraz 2. fázisnál, azért a fehér folt. Volt ott egy kis valami, azt szerettem volna kiszedni. Aztán a lakk lejött, a valami maradt... +1 hibalehetőség. :)

Klasszikus repesztőlakk 

(Classic crackle varnish)

Mindkét komponens fehér, a második kicsit hígabb. A keletkezett repedések vastagabbak, mint a finomvonalas esetében. A 2. fázis felkenésénél figyelmet érdemel, mert ez hajlamos leginkább a buborékképződésre. Ilyenkor a paszta használata után kis pöttyök lesznek láthatóak. Vízállóra szárad, lakkozni tehát nem szükséges. Mivel a paszta lepergeti a vizet, ez nem is lenne egyszerű feladat.










Mikro repesztőlakk

(Micro crackle varnish)

Nevében is mutatja, apró, pici repedéseket produkál. Viszonylag szabályos kis négyzet alakú repedések lesznek a végén. Mindkét komponens fehér színű, a második itt is hígabb.
Minden az előzőekhez leírtan történik, itt sem szükséges lakkozni.







Random repesztőlakk

(Random crackle varnish)

Az első fázis fehér, a második sárgás színű. A keletkezett repedések szabálytalanok, kesze-kuszák lesznek. Ő is hajlamos buborékokat tartani magán, figyeljünk, hogy óvatosan oszlassuk el a 2. fázist. Ugyancsak nem szükséges lakkozni a végén.







És maradt még a velúr és opál repesztőlakk. Képekben nem tudom megmutatni nektek, de pár szót írok róluk.

Az opál repesztőlakk mintája a finomvonalas repesztőhöz hasonlatos, csak nem fényes lesz, hanem, mint neve is mutatja, opálos, homokfúvott.
(UPDATE: Opál repesztő üvegen , Repesztés üvegen egy- és kétfázisú repesztővel )

A velúr pedig a mikrohoz hasonlít, csak nem annyira szabályos repedésekkel, bársonyos tapintással és matt felülettel.
Mindkettő vízállóra szárad, tehát nincs szükség befejező lakkozásra.

És végül nézzük gyakorlatban is a lépéseket. 
Egy tolltartót fogok elkészíteni finomvonalas repesztéssel.
Először eltávolítottam a csavarokat a zsanérról és csatról. Megcsiszoltam az alapot,majd a fehér festékkel lefestettem száraz szivacsecsettel egy rétegben.

Száradás után picit újra átsimogattam az alapot a csiszolóvászonnal, majd a matt ragasztóval az enyhén vizezett rizspapírt a tetejére ragasztottam.
rizspapír használatáról a 3.leckében 
már olvashattatok.

Amíg száradt a ragasztó az alját is megfestettem. Száraz szivacsecsettel szürke színnel simogattam meg.

Majd az éleket világosbarna színnel emeltem ki. Erről a technikáról a 4. leckében írtam részletesebben. 

Ezután jöhet a repesztés a fent leírt módon. A második fázisnál már rám esteledett. :)



Amíg az első repesztő fázis száradt, elmosogattam :), és a tolltartó alját selyemfényű dekupázs ragasztólakkal kentem át. Lehetett volna egyenesen lakkozni, de mivel kimondottan ilyenre szerettem volna és nem fényesre, ezért választottam inkább a ragasztót. Mivel ez is átlátszóra és vízállóra szárad, nyugodtan elhagyhatjuk a lakkozást.
Közben felkentem a második fázist is, majd kitettem a kamrába.

Másnap folytattam az antikoló pasztával. Mivel nem szerettem volna, hogy nagyon látszanak a repedések, csak olyan kis finoman, visszafogottan, ezért a fehér és a barna pasztát felváltva használtam. Aztán lekentem az oldószeres lakkal, majd száradás után felragasztottam a csipkét, visszacsavaroztam a csatot és zsanért.







Remélem kipróbálod te is. :)
Bármilyen kérdésre szívesen válaszolok, igyekszem segíteni. 
Kövess Facebook oldalamon is. 
Ha további ötletekre is kiváncsi vagy nézd meg weboldalam.
Katie's Decoupage

Ha szerinted más is hasznát tudja venni, segíts egy megosztással.
Köszönöm a figyelmed, jó alkotást kívánok: Béres Kata

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Textil tök - pulcsi újrahasznosítás

Szalvétatechnika kezdőknek 8. Lecke- stencilezés, avagy mivel, hogyan sablonozzunk

Csodálatos természet - papír és fa újrahasznosítás