Varázslatos bejárat - Pentart lazúrokkal

Egy magányos fa áll az erdő közepén. A sűrű lombok alatt egy varázslatos bejárat nyílik...ha elég halkan leszünk, talán megpillantjuk őket. Óvatos léptekkel közelítsetek és vigyázzatok, mert lehet, hogy nyikorognak az ajtón a zsanérok! Cssss... Én ott voltam, mikor építették, s néhány pillanatot sikerült meglesnem. Kiválasztottak egy tágasnak tűnő fát és gyűjtöttek egy csomó száraz gallyat. Fűrészeltek, fúrtak-faragtak, ajtót-ablakot készítettek, majd lefestették zöld növények nedveivel és fenyőgyantát kentek rá. Óvatosan lefejtették a mohát a fák törzséről és betakargatták vele az ágakat. Bogyókat és terméseket kerestek, hogy még takarosabb legyen az otthonuk. S mikor mindezzel végeztek, már majdnem rájuk is borult a sötétség. Behúzódtak a fa odvába, hogy a kandalló melege és fénye mellett elfogyasszanak egy csésze forró gyógynövényes teafőzetet. Hát így készült a varázslatos bejárat... A leírtak a képzeletem szüleménye, bármilyen egyezés...